2013. szeptember 30., hétfő

Akkor most én ki, mi is vagyok??

Nemrég volt egy telefon beszélgetésem, mely után elkezdtem gondolkodni, hogy akkor most én ki is, mi is vagyok?
Szakács? Nem. Gasztroblogger? Nem tartom annak magam. Író, újságíró?? Na ezek meg végképp nem...
De akkor??
Elsősorban FÉRJ, aki meghalna a feleségért, aztán APA, aki megőrül kisfiáért. Ez biztos, és az is, hogy szeretek főzni, szeretek új dolgokat kitalálni. Már az elején leszögeztem, hogy nem akarok receptgyűjteményt írni, mert abból van elég, jobbnál jobb gasztroblogger van, aki napi rendszerességgel közöl nagyon jó recepteket. Én ugyan nem olvasom őket, de sokan igen. Valószínűleg az általam tett bejegyzések sokkal sokkal kevesebb embert mozgatnak meg. De legalább mozgat párat.
Mit szeretnék? Megmutatni, hogy lehet új ételeket főzni otthon, ugyanannyi pénzből, mint amennyibe a szokványos magyar ételek kerülnek, hogy lehet élvezettel főzni, szeretném, ha az éttermek újra tele lennének, szeretném, ha az emberek otthon vagy bármilyen vendéglátó helyen ki mernének próbálni új ételeket, szeretném, ha megváltozna az emberek gondolkodás módja egy picit. Igen, vannak, akik nyitottabbak erre, és vannak, akik ragaszkodnak a töltött káposztához és a rántott tekercshez. És vannak éttermek, akik szintén ragaszkodnak ehhez, mert azt gondolják, hogy egy kuszkusz drágább, mint egy töltött káposzta, ezért nem is ajánlják a csoportoknak.
Hogy mivel fogok foglalkozni, nem tudom, de szívesen segítenék, és szívesen megmutatnám bárkinek, hogy hogyan is lehet feldobni, megváltoztatni az ételeket. Hogy a saláta már az étel szerves része, és nem mellé szolgáljuk fel, hogy rengeteg új trend van, melyekből "lopva" fel lehet turbózni bármit... És azt hiszem sorolhatnám még.
Szívesen tanítanék főzni emberkéket, miközben én is rengeteget tanulhatnék tőlük. Szívesen alakítanék át éttermi étlapokat, éttermi gondolkodás módokat...
Az éttermekben az a baj, hogy akik irányítják, akik főznek, ők nem tudnak külső szemmel belenézni...Nem láthatják feltétlenül, hogy mi érdekli a vendégeket. Tisztelet a kivételnek.
Én külső szemmel szoktam szemlélni, hogy mi az az étel, menü, amiért én beülnék egy étterembe. Utána jönnek a szakácsok, akik az ipar csínyját-bínyját ismerve elkészíthetik a menüket.
És vágyódom, vágyódom egy saját hely után, ahol ki tudnám elégíteni minden kedves vendég pocakjának kívánságait...
Visszaolvasva sem derül ki pontosan mi is vagyok, hogy ki vagyok, az igen... :)
Remélem sikerrel járok....
Szép napot mindenkinek!
Lánczos Sándor

2013. szeptember 28., szombat

Köszikávé Nap konzekvenció

Tegnap lezajlott, szépen, csendben, és sok-sok kedves baráttal ismerőssel...
Gyűjtöttünk is pénzt a gyerkőcöknek, az én felajánlásommal nagyjából 10 ezer forintot! Nem olyan nagy összeg, de örülök, hogy ennyit sikerült összegyűjtenünk!
Rengeteget dolgoztam ezért, hiszen folyamatos promóció, plakátolások, és csütörtökön 15 óra sütögetés, pénteken hajnali 3kor ébresztő, hogy ti tényleg friss reggelit vásárolhassatok.
DE
Megérte...Csak elismerő "némaság" és dicséret ért. Komolyan, köszönöm, nem gondoltam volna, hogy ennyire finomak ezek a péksütik, sütemények. Örülök, hogy mindenki arcára mosolyt, és a pocakjába telítettség érzést csaltak :)
Összességében elégedettek lehetünk a tegnapi nappal, annak ellenére is, hogy azért az idő lehetett volna jobb. :)
Pár rossz érzés azért van bennem, de ezeket gyorsan tegyük is félre, és csak a jókra gondoljunk.
élveztem a készülődést, élveztem a sütést (még 1 kézzel is :-D ) és élveztem nézni az emberkéket, a barátokat akik azt ették, amiket én készítettem.
Jó érzés. Jó lenne, ha sokan érezhetnék ezt.
Ebből kiindulva, elgondolkodva, és más hatások, beszélgetés miatt, valószínűnek tartom, hogy a blog változni fog, más profilt fogok kialakítani. Rengeteg olyan gasztroblog van, magyarul, ahol finomabbnál finomabb ételek receptjeit találja meg az ember.
Még a pontos irány nincs meg, gondolatok, elképzelések vannak, de finomítanom, finomítanunk kell. Aztán az is lehet, hogy nem lesz belőle semmi...
Majd alakul...

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki tegnap emelte a napom fényét :)
Szép napot Nektek!

2013. szeptember 23., hétfő

Még mindig itt...

Régen tettem bejegyzést, ennek nem az az oka, hogy nem főztem, nem sütöttem, hanem csak annyi, hogy egyszerűen nincs időm. Szerencsére. Hamarosan itt a köszikávé nap, aztán a Mediterránban segítettem egy esküvői menü elkészítésében, felkértek egy magazin gasztro részének "szerkesztésére", közben igyekszünk a Cellárium Étterem étlapját is megváltoztatni. Szerencsés vagyok, sok a dolog, és élvezem :)
Természetesen azért közben igyekszem kiélni a saját kíváncsiságom, és kísérletezési hajlamaimat, a minap készítettem egy briós jellegű péksütit, elkészítettem életem első nagyadag ételét, 20 adag kuszkuszt főztem..Na ez teljesen más, mint otthon a családnak főzni :-)
Igyekszem az új recepteket is feltölteni, de most elsősorban a Köszikávé napra való készülődés köti le az időmet, hiszen 60 adag reggelit fogok készíteni, és 50-60 adag délutáni sütit.
A menüt is sikerült végre kitalálni, lesz croissant, bageles szendvics, és briós reggelire, délutánra készül citromos pite, csokis muffin, egy kis répatorta, és lehet, hogy sajttorta is :)





2013. szeptember 11., szerda

Lengyelország "zsemléje"


Tímea sok évig élt Angliában. Ha utaztunk valahova, és valahol meglátta e "zsemléket", akkor tuti, hogy ilyet kellett vennünk. Így elhatároztam, hogy megkísérlem elkészíteni Neki. Az igazság, hogy nem vagyok maradéktalanul elégedett, mert a kinézete nem az igazi...Persze leszúrásom megkaptam, miszerint az kit mozgat, ez rusztikus, házi, és az íze a lényeg. Nos, az ízével semmi baj nem volt az biztos.
Ma olvastam, hogy ez a közkedvelt péksütemény se nem angol, se nem amerikai, hanem lengyel "találmány", és ott terjedt el legelőször, ahol sok zsidó élt...Azt, hogy miért, azt nem sikerült kiderítenem.
Biztosan sokan, sokféleképpen készítettek már bagelt, az enyém így készült:

Hozzávalók:

600 g liszt
2 tk só
20 g cukor
1 tk olaj
10 g vaj
1 tojás
300 ml víz (langyos)
12,5 g élesztő (ez vagy egy fél instant, vagy egy 25 grammos friss fele, ha 50 grammos a friss, akkor negyede)

A főzéshez kell majd még 2-3 evőkanálnyi cukor, illetve mivel ezt meg szokták szórni magvakkal, magvak kellenek még. Hogy milyen, azt mindenki döntse el, lehet mák, cukor, mandula, bármi.


Elkészítés:

Egy tálban keverjük csomómentesre a tojást a cukrot az élesztővel, és a víz 3/4-ed részével. Adjuk hozzá az olajat, a vajat, majd a lisztet. A sót oldjuk fel a maradék vízben, és adjuk hozzá azt is. Dagasszunk tésztát a hozzávalókból. A dagasztás nem lesz egyszerű, de nem kell több víz, ne aggódjunk, csak gyúrjuk és gyúrjuk, el fog tűnni a liszt. Ha mégsem megy, akkor nagyon óvatosan, adjunk hozzá egy kevéske vizet, nehogy túlvizezzük...
Ha készen vagyunk, homogén, szépen kezelhető kis gombócot kaptunk, lisztezzük meg a tetejét, és takarjuk le légmentesen (mondjuk tegyük egy kelesztő tálba, vagy egy zacskóba) és hagyjuk békén jó 40 percig. Félidőben gyúrjuk át egyszer, hogy a tészta jobb állagú legyen. A 40 perc leteltével osszuk szét legalább 10 részre! Készítsünk golyókat belőlük, és hagyjuk 10 percig pihenni őket. Ha letelt,akkor sodorjuk ki, készítsünk "kukacokat belőlük, olyan 20-25 cm-eseket. Formázzuk meg őket, kör alakra, a két végét csípjük össze. Egy tepsire terítsünk konyharuhát, lisztezzük meg enyhén, erre helyezzük a bageleket. Majd takarjuk le őket egy épphogy nedves másik konyharuhával. Hagyjuk kelni őket fél órát!

Fél óra múlva kétszer akkora bagelek kacsintgatnak ránk :)
A sütőt kapcsoljuk be, melegítsük elő 220 fokra, és egy másik tepsit béleljünk ki sütőpapírral.
Egy lábosba forraljunk vizet a cukorral, és ebbe főzzük ki a bageleket, oldalanként 15- másodpercig. Ahogy letettük őket, ahhoz képest a tetejével kezdjük. Ha kész a "főzés", akkor egy sütőpapírral kibélelt tepsire helyezzük őket, megszórjuk bármivel, és 15 perc alatt megsülnek (aranybarna legyen, ugye a 15 perc csak irányszám, hisz minden sütő más).


Jó étvágyat hozzá, fogyaszthatjuk akár szendvicsként felvágottal, sajttal, vagy akár vajjal, lekvárral.

Ki hogy szeretné!

2013. szeptember 9., hétfő

A croissant titkai (szerintem)


Milyen is a croissant, amit szinte mindenki kedvel????
Puha,réteges,omlós,levegős...esetleg töltve van valamivel, sós vagy édes...
Igen, én is próbálkoztam elkészíteni..Elsőre ami készítettem, túl időigényesnek tartottam, annak ellenére, hogy a tészta finom volt...Gondoltam én, hogy finom, meg jó állagú...De már tudom, hogy csak a finom volt megfelelő.
Aztán újra próbálkoztam, hogy hátha rövidebb idő alatt is készíthetünk ilyen finomságot. Finomnak finom volt, de ez sem az igazi...
Nos, azt hiszem, hogy próbálkozásaim beértek...
Íme az általam levont következtetések, de hangsúlyoznám, ezek az én privát gondolataim:

Ha finom, és JÓ croissant szeretnénk, akkor nem lehet gyorsan :( Sajnos az idő kell hozzá, nem ehetünk azonnal. Azaz ehetünk, de akkor a boltban kell megvennünk! Kell a hajtogatás, kell a hűtőben pihentetés. DE, ha azt nézzük, hogy összesen talán fél óra tényleges munkánk van vele, akkor nem is sok, nem?!
10 perc munka, 1 óra pihenés, megint 10 perc, megint egy kis pihenés, utolsó munka, fél óra sütés, és már ehetjük is...
Így ugye nem is olyan sok :-)
A legjobb szerintem, ha délután elkezdjük, éjszakára hűtőben tároljuk, majd reggel utolsó nyújtás, tekerés és sütés... Nekem ez vált be a legjobban!
A másik általam tapasztalt, nagyon fontos momentum a nyújtás! Az utolsó nyújtás!
Sajnos én elkövettem a legnagyobb hibát! Túl vékonyra nyújtottam...Nem szabad! Muszáj figyelni, és meg kell hogy legyen az 1-1,5 cm vastagsága a tésztának. Igen, kicsit nehezebb feltekerni, de így lesz könnyű,réteges,levegős...
És a legfontosabb, amit tapasztaltam, hogy reggel frissen a legfinomabb, és a család nagyon szereti :-)
Ja, és aki megkóstolta, nehezen hitte, hogy nem a boltból van!!
Szóval, remélem páran kipróbáljátok!

2013. szeptember 7., szombat

Köszikávé Nap Szeptember 27-én

Magyarország első Hospis Háza a pécsi Dóri Ház, melynek működtetője a Szemem Fénye Alapítvány.
Mindenki tisztában van azzal, hogy egy alapítvány élete nem fenékig tejfel :(
Szeptember 27-ére egy országos akcióra hívnak minket.
"A Köszikávé napon, 2013. szeptember 27-én, arra buzdítjuk a közösségeket, munkavállalókat, klubokat, iskolákat, baráti köröket, hogy az amúgy is elfogyasztott kávéjuk, vagy éppen a saját maguk által szervezett programon kínált reggeli frissítők, sütemények jelképes árával – azaz fejenként legalább 200 Ft-tal – támogassák a Szemem Fénye Alapítvány munkáját."

Terveimben az szerepel, hogy a saját készítésű falatkáimat kóstoltatom, árulom egy belvárosi étterem, a Cellárium Étterem, teraszán e nemes program keretein belül, ahol a kávézás és eszegetés mellett segíthetünk!
Önök is én is, hiszen az eladott falatok árából én is felajánlok 30 %-ot a Dóri Ház javára!
Emellett Önök is adakozhatnak a kihelyezett urnába!

Remélem velem tartanak, csatlakoznak és segítenek!

Szeptember 27-én fogjunk össze és segítsünk!




Újabb croissant,melyet Vajas kiflivé avanzsáltam


Azon gondolkodtam, hogy túl sok idő és munka elkészíteni a croissant, hogy hogyan lehetne felgyorsítani a folyamatot. Próbálkoztam, de ahogy ma kiderült, a croissant nem lehet másképp elkészíteni! Kell a sok hajtogatás,kell a hűtés, kell az idő ahhoz, hogy igazán finomat kapjunk.
Ahogy Feleségem, Tímea mondta, ez is nagyon-nagyon finom, de ez inkább vajas kifli. Hát akkor ez legyen vajas kifli :-)
A fotók minőségéért elnézést kérek, de este 9 körül készültek...


Hozzávalók: (cca 30 db kisebb kiflihez)

500 g liszt
1 natúr joghurt
1 csipet só
1 dl tej
5 ek cukor (ha sósat szeretnék,akkor csak 2-3 ek)
2 db tojás
5 dkg élesztő
250 g vaj
1 tojás a kenéshez

Elkészítés:

A vaj és a kenéshez szükséges tojás kivételével a többi hozzávalóból tésztát gyúrunk. A tejet a végén, adagolva adjuk hozzá, hogy ne legyen se túl ragacsos, se túl száraz. Gyúrjuk jól össze, majd 1, 1,5 órára tegyük hűtőbe.
Ha letelt, akkor a "gombócot" szedjük 4-8 részre. Én 8-ra szedtem,mert sajnos nincs otthon nagy munkafelületem. A vajat osszuk el eggyel kevesebb részre, mint ahány felé szedtük a tésztát.

Nyújtsuk ki az adagokat, nem kell átlátszónak lennie, mert akkor a következő nyújtásnál kibuggyan a vaj, és rétegezzünk "tortát" belőle, úgy, hogy tészta-egy adag vaj-tészta-vaj...-tészta. Én késsel adagoltam bele a vajat, elosztva a felületen.













Ha kész a "tortánk" (most kell a nagy munkafelület) akkor nyújtsuk ki! Ha megfogadtok egy jó tanácsot, előtte tegyétek be valahogy a hűtőbe, hogy a vaj kemény legyen! Nos, nyújtsuk ki...Szép kör alakúra... Na itt voltam én bajban, mert nem volt megfelelő a munkaterület, úgyhogy én szépen kettészedtem. Úgy nyújtottam ki. Most már mehet vékonyra! Fontos, hogy a felületünket folyamatosan lisztezzük, ne ragadjon le!
Ha kinyújtottuk, jöhet a cikkelyezés. Vágjuk cikkekre (ízlés szerint), majd a hegye felé kezdjük el feltekerni. Ha szeretnénk megtölteni valamivel,akkor annak most van itt az ideje.
A feltekert kifliket helyezzük egy sütőpapírral kibélelt tepsire.

Ha azonnal sütjük, akkor várjunk kb fél órát, amíg kétszeresre "dagadnak", majd 180 fokra előmelegített sütőben süssük aranybarnára. Sütőbe helyezés előtt kenjük meg tojással a tetejét, illetve ha édesen készítjük, megszórhatjuk cukorral, mandulával, mákkal, dióval... a tetejét.
Ha reggelire szeretnénk, akkor éjszakára tegyük a hűtőbe. Másnap reggel vegyük ki, pihentessük cca 10 percet, majd hideg sütőbe berakva süssük ki!

Sajnos nem sikerült meggyorsítanom a croissant készítést, de egy hasonló kiflit sokkal gyorsabban elkészíthetünk :-)

Jó étvágyat!