2013. október 27., vasárnap

Őszi ízek, őszi színek



Van a blogon egy fánk recept. Egy kicsit átalakítottam, olyan profiterol szerűvé, bár be kell vallanom, elrontottam...Nem lett elég "kemény" a tészta, így nem lettek szépek a sütik. Ámbár finomak lettek :-D
A hozzávalók és az elkészítés nagyon hasonló, itt van egy kis tej, egy kis víz, több vaj és nem olajban, hanem sütőben sütjük.
Almahabot képzeltem el hozzá, hiszen ősz van! És a végén meglocsoltuk egy kis karamell öntettel.
Csodás volt, már amikor az almát pároltam, meg akartam kóstolni, Tímeáék pedig alig várták, hogy elkészüljön, olyan illatok szálltak a konyhából...
A menü ezzel teljesedett ki, mely brokkoli krémlevesből, és vegetáriánus curry-ből állt.

Hozzávalók a tésztához:

1,5 dl tej
1,5 dl víz
1 ek cukor
1 kk só
150 g liszt
100 g vaj
3 tojás

Elkészítés:

A tejet és a vizet a cukorral és a sóval egy edénybe rakjuk, és közepes lángon elkezdjük melegíteni. Ha elolvadtak, akkor beledobjuk a vajat. Ha a vaj is elolvadt, akkor egy kicsit még hagyjuk, majd lehúzzuk a tűzről, és belekeverjük a lisztet. Addig keverjük, amíg szép, egynemű és fényes lesz. Ha ez megvan, tegyük félre hűlni. A sütőt melegítsük elő 200 fokra, a tepsibe készítsük bele a sütőpapírt.
Amikor picit hűlt, egyenként üssük bele a tojásokat, és keverjük jól össze. Szép, alakítható masszát kell kapnunk, melyet habzsákból ki tudunk nyomni. "Lapátoljuk" át a masszát a habzsákba, melyre sima kinyomót helyezzünk. Ha nincs, megoldható egy zacskóval is, melynek egyik sarkát levágjuk, úgy, hogy cca 1 cm átmérőjű legyen a nyílásunk.
Nyomjunk kis kupolákat (ezzel a recepttel már lehet, én 4 tojást tettem bele, sajnos híg lett a masszám) a sütőpapírra. A tetejét mindnek kenjük le egy pici vízzel.
Mehet a sütőbe, 15-20 perc alatt megsülnek. Fontos, hogy a sütőt ne nyitogassuk, mert összeesnek. Ha megsültek, akkor kapcsoljuk ki, és hagyjuk még benn picit őket!

Almahab hozzávalók:

2 db alma, meghámozva, kockára vágva
2 db fahéj rúd
4 ek cukor
1/2 citrom leve
0,5 dl víz
2 ek porcukor
2 dl habtejszín

Elkészítés:

A kicsumázott, megpucolt és kockára vágott almákat a cukorral, a fahéjjal és a citromlével feltesszük főzni, párolódni. Ha megpuhult az alma, akkor a fahéjat vegyük ki, a többit pürésítsük össze! Finomra, szinte már bébiétel szerűre!
A habtejszínt a leírás szerint készítsük el, jó keményre, majd keverjük bele az alma pürét! Felhasználás előtt tegyük még hűtőbe.

Akár meg is tölthetjük a sütiket, de két kanállal is megformálhatjuk, és fogyaszthatjuk külön is :)

Jó étvágyat mindenkinek.



2013. október 22., kedd

Angyalkukcó

Újabb jótékonykodás...Miért? Nem tudom...Réka, a Vasárnapi Ebéd bloggere felvetette az ötletet, nekem pedig tetszett. Tetszett, mert újra van ok a sütésre, olyan ok, ahol újra kiélhetem kreativitásom, gondolkodhatok, hiszen sok dolgot kell egyben megoldani.
Aztán hívott Réka, hogy kezdjük el, csináljunk egy jótékony sütivásárt Pécsett, a Bölcső Alapítvány javára.
Ma már ott vagyunk, hogy már nem szimpla jótékonykodás, azaz igen, de mégsem!
Nagyon profi csapat jött össze, mindenre igyekszünk gondolni, mindent igyekszünk a lehető legnagyobb gonddal előkészíteni, és elkészíteni.
A csapatot a www.angyalkucko.blogspot.hu oldalon megtekinthetitek.
November közepén indul az akció, hetente lesz nyeremény akció, melyeket felajánlottak eme nemes célhoz!
Aki csak teheti, támogasson minket, bárhogyan, kövessetek a Facebookon, vagy a blogon.

2013. október 16., szerda

Merre visz az út?



Rég nem közöltem itt receptet...Időhiány? (jó értelemben) nem akarás? Változás? Nem tudom meghatározni. Nem volt késztetésem, hogy újabb és újabb receptet "körmöljek" le.
Lassan egy éve már, hogy elkezdtem írogatni recepteket, holott már a bemutatkozó részben is azt mondtam, hogy nem akarok receptgyűjteményt, hiszen jobbnál jobb gasztrobloggerek vannak, akik érdekes, és finom ételeik receptjét osztják meg nap mint nap. Nem akarok példákat mondani (nem is nagyon tudnék).
Szóval, akkor mit is akarok???
Tanulni...Tanulni, de közben tanítani. Tanulni az életet, a gasztronómiát. Minden értelemben. Tanítani, nem főzni, hanem hogy a főzés nem feladat, hanem egy kikapcsolódási forma is lehet, hogy élvezni lehet a főzést, hogy rengeteg olyan étel van, amit nem ismerünk, de ugyanazokból az alapanyagokból elkészíthető, mint a hagyományos ételeink. Tanítani, hogy egy kicsit merjünk főzni. Mert főzni JÓ!
Elkezdtem, megpróbáltam egy főzősulit...Szerencsére mindenki támogatott, de azt tapasztalom, hogy félnek az emberek ettől...Nem tudják mi ez, legalábbis itt nálunk, Pécsett.
Nem iskola ez kérem, hanem egy kikapcsolódási forma, egy kis szórakozás, férfiaknak egy kis tanulás, hogy meglephesse szíve választottját akár azzal, hogy itt elsajátít valamit, akár azzal, hogy elhozza, kiszakítja a monoton napokból. A hölgyeknek akár egy csajos délután este a barátokkal. Vagy akár lehetne új barátokat szerezni. Vagy csak szimplán kikapcsolni, főzőcskézni, majd enni egy jót, és élvezni az ízeket...
Egyszer ennek is eljön az ideje, tudom, érzem...Az én korosztályomnak nincs olyan kikapcsolódási lehetősége, mint a fiataloknak a discó...Ez szerintem lehetne az. Mennyibe kerül egy mozi?? (én nem tudom), de biztos vagyok benne, hogy ha az ember elmegy a párjával, vesz kólát meg popcornt, ugyanannyiba kerül, mint ez.
De, lehet, hogy tévedek. Majd alakul, mint púpos gyerek a prés alatt :)
Rengeteg a dolgom, szerencsére, de még nem árulhatok el részleteket, remélem pár nap, és már lehet :)
Páran összefogtunk, és akarunk egy nagyot TENNI! Most per pill azt érzem már kicsit "elprofizzuk", persze jó értelemben, mert nem ezt találtuk ki, de jó lesz, nagyon jó!

Közben persze főzőcskézek, sütögetek, hisz Szerelmem, és már kisfiam is elvárja :-D, na jó nem, de mégis...
És élvezem, amikor végre oda jutok, és kipróbálhatok valami újat...Újat, mint például, hogy a sütőtököt nem csak szimplán teszem be a sütőbe, hanem az általam összeállított fűszerekkel, kis ágacskákkal. Élvezem amikor hallom az elismerő "csámcsogásokat".
Élvezem az illatokat a lakásban, élvezem az ízeket. Hogy nem a megszokott, amiken felnőttem. Félreértés ne essék, én imádom a magyar konyhát, imádom a csülök pörköltet galuskával, kovászos ubival. DE vágyom, epekedem az újra, a másra. Sokan nem jutunk el keletre, attól az ételeket még megkóstolhatjuk, nem???
Nem tudom merre visz az út, de visz valamerre. Biztosan visz, mert vinnie kell!
És mindenhol ott a gasztronómia, mindenben, én ez által ismerkedem a világgal, ha nincs időm, energiám, pénzem elutazni, akkor megcsinálom az utazást a konyhámban...
Ne haragudjon rám senki, ha nem lesz már recept, annyi biztosan nem, mint eddig, de ezt érzem most...
Nemsokára vége a szerdai munkának...
Remélem páran beleolvastok, és vagy egyetértetek, vagy nem...
Szép délutánt...

S

2013. szeptember 30., hétfő

Akkor most én ki, mi is vagyok??

Nemrég volt egy telefon beszélgetésem, mely után elkezdtem gondolkodni, hogy akkor most én ki is, mi is vagyok?
Szakács? Nem. Gasztroblogger? Nem tartom annak magam. Író, újságíró?? Na ezek meg végképp nem...
De akkor??
Elsősorban FÉRJ, aki meghalna a feleségért, aztán APA, aki megőrül kisfiáért. Ez biztos, és az is, hogy szeretek főzni, szeretek új dolgokat kitalálni. Már az elején leszögeztem, hogy nem akarok receptgyűjteményt írni, mert abból van elég, jobbnál jobb gasztroblogger van, aki napi rendszerességgel közöl nagyon jó recepteket. Én ugyan nem olvasom őket, de sokan igen. Valószínűleg az általam tett bejegyzések sokkal sokkal kevesebb embert mozgatnak meg. De legalább mozgat párat.
Mit szeretnék? Megmutatni, hogy lehet új ételeket főzni otthon, ugyanannyi pénzből, mint amennyibe a szokványos magyar ételek kerülnek, hogy lehet élvezettel főzni, szeretném, ha az éttermek újra tele lennének, szeretném, ha az emberek otthon vagy bármilyen vendéglátó helyen ki mernének próbálni új ételeket, szeretném, ha megváltozna az emberek gondolkodás módja egy picit. Igen, vannak, akik nyitottabbak erre, és vannak, akik ragaszkodnak a töltött káposztához és a rántott tekercshez. És vannak éttermek, akik szintén ragaszkodnak ehhez, mert azt gondolják, hogy egy kuszkusz drágább, mint egy töltött káposzta, ezért nem is ajánlják a csoportoknak.
Hogy mivel fogok foglalkozni, nem tudom, de szívesen segítenék, és szívesen megmutatnám bárkinek, hogy hogyan is lehet feldobni, megváltoztatni az ételeket. Hogy a saláta már az étel szerves része, és nem mellé szolgáljuk fel, hogy rengeteg új trend van, melyekből "lopva" fel lehet turbózni bármit... És azt hiszem sorolhatnám még.
Szívesen tanítanék főzni emberkéket, miközben én is rengeteget tanulhatnék tőlük. Szívesen alakítanék át éttermi étlapokat, éttermi gondolkodás módokat...
Az éttermekben az a baj, hogy akik irányítják, akik főznek, ők nem tudnak külső szemmel belenézni...Nem láthatják feltétlenül, hogy mi érdekli a vendégeket. Tisztelet a kivételnek.
Én külső szemmel szoktam szemlélni, hogy mi az az étel, menü, amiért én beülnék egy étterembe. Utána jönnek a szakácsok, akik az ipar csínyját-bínyját ismerve elkészíthetik a menüket.
És vágyódom, vágyódom egy saját hely után, ahol ki tudnám elégíteni minden kedves vendég pocakjának kívánságait...
Visszaolvasva sem derül ki pontosan mi is vagyok, hogy ki vagyok, az igen... :)
Remélem sikerrel járok....
Szép napot mindenkinek!
Lánczos Sándor

2013. szeptember 28., szombat

Köszikávé Nap konzekvenció

Tegnap lezajlott, szépen, csendben, és sok-sok kedves baráttal ismerőssel...
Gyűjtöttünk is pénzt a gyerkőcöknek, az én felajánlásommal nagyjából 10 ezer forintot! Nem olyan nagy összeg, de örülök, hogy ennyit sikerült összegyűjtenünk!
Rengeteget dolgoztam ezért, hiszen folyamatos promóció, plakátolások, és csütörtökön 15 óra sütögetés, pénteken hajnali 3kor ébresztő, hogy ti tényleg friss reggelit vásárolhassatok.
DE
Megérte...Csak elismerő "némaság" és dicséret ért. Komolyan, köszönöm, nem gondoltam volna, hogy ennyire finomak ezek a péksütik, sütemények. Örülök, hogy mindenki arcára mosolyt, és a pocakjába telítettség érzést csaltak :)
Összességében elégedettek lehetünk a tegnapi nappal, annak ellenére is, hogy azért az idő lehetett volna jobb. :)
Pár rossz érzés azért van bennem, de ezeket gyorsan tegyük is félre, és csak a jókra gondoljunk.
élveztem a készülődést, élveztem a sütést (még 1 kézzel is :-D ) és élveztem nézni az emberkéket, a barátokat akik azt ették, amiket én készítettem.
Jó érzés. Jó lenne, ha sokan érezhetnék ezt.
Ebből kiindulva, elgondolkodva, és más hatások, beszélgetés miatt, valószínűnek tartom, hogy a blog változni fog, más profilt fogok kialakítani. Rengeteg olyan gasztroblog van, magyarul, ahol finomabbnál finomabb ételek receptjeit találja meg az ember.
Még a pontos irány nincs meg, gondolatok, elképzelések vannak, de finomítanom, finomítanunk kell. Aztán az is lehet, hogy nem lesz belőle semmi...
Majd alakul...

Nagyon szépen köszönöm mindenkinek, aki tegnap emelte a napom fényét :)
Szép napot Nektek!

2013. szeptember 23., hétfő

Még mindig itt...

Régen tettem bejegyzést, ennek nem az az oka, hogy nem főztem, nem sütöttem, hanem csak annyi, hogy egyszerűen nincs időm. Szerencsére. Hamarosan itt a köszikávé nap, aztán a Mediterránban segítettem egy esküvői menü elkészítésében, felkértek egy magazin gasztro részének "szerkesztésére", közben igyekszünk a Cellárium Étterem étlapját is megváltoztatni. Szerencsés vagyok, sok a dolog, és élvezem :)
Természetesen azért közben igyekszem kiélni a saját kíváncsiságom, és kísérletezési hajlamaimat, a minap készítettem egy briós jellegű péksütit, elkészítettem életem első nagyadag ételét, 20 adag kuszkuszt főztem..Na ez teljesen más, mint otthon a családnak főzni :-)
Igyekszem az új recepteket is feltölteni, de most elsősorban a Köszikávé napra való készülődés köti le az időmet, hiszen 60 adag reggelit fogok készíteni, és 50-60 adag délutáni sütit.
A menüt is sikerült végre kitalálni, lesz croissant, bageles szendvics, és briós reggelire, délutánra készül citromos pite, csokis muffin, egy kis répatorta, és lehet, hogy sajttorta is :)





2013. szeptember 11., szerda

Lengyelország "zsemléje"


Tímea sok évig élt Angliában. Ha utaztunk valahova, és valahol meglátta e "zsemléket", akkor tuti, hogy ilyet kellett vennünk. Így elhatároztam, hogy megkísérlem elkészíteni Neki. Az igazság, hogy nem vagyok maradéktalanul elégedett, mert a kinézete nem az igazi...Persze leszúrásom megkaptam, miszerint az kit mozgat, ez rusztikus, házi, és az íze a lényeg. Nos, az ízével semmi baj nem volt az biztos.
Ma olvastam, hogy ez a közkedvelt péksütemény se nem angol, se nem amerikai, hanem lengyel "találmány", és ott terjedt el legelőször, ahol sok zsidó élt...Azt, hogy miért, azt nem sikerült kiderítenem.
Biztosan sokan, sokféleképpen készítettek már bagelt, az enyém így készült:

Hozzávalók:

600 g liszt
2 tk só
20 g cukor
1 tk olaj
10 g vaj
1 tojás
300 ml víz (langyos)
12,5 g élesztő (ez vagy egy fél instant, vagy egy 25 grammos friss fele, ha 50 grammos a friss, akkor negyede)

A főzéshez kell majd még 2-3 evőkanálnyi cukor, illetve mivel ezt meg szokták szórni magvakkal, magvak kellenek még. Hogy milyen, azt mindenki döntse el, lehet mák, cukor, mandula, bármi.


Elkészítés:

Egy tálban keverjük csomómentesre a tojást a cukrot az élesztővel, és a víz 3/4-ed részével. Adjuk hozzá az olajat, a vajat, majd a lisztet. A sót oldjuk fel a maradék vízben, és adjuk hozzá azt is. Dagasszunk tésztát a hozzávalókból. A dagasztás nem lesz egyszerű, de nem kell több víz, ne aggódjunk, csak gyúrjuk és gyúrjuk, el fog tűnni a liszt. Ha mégsem megy, akkor nagyon óvatosan, adjunk hozzá egy kevéske vizet, nehogy túlvizezzük...
Ha készen vagyunk, homogén, szépen kezelhető kis gombócot kaptunk, lisztezzük meg a tetejét, és takarjuk le légmentesen (mondjuk tegyük egy kelesztő tálba, vagy egy zacskóba) és hagyjuk békén jó 40 percig. Félidőben gyúrjuk át egyszer, hogy a tészta jobb állagú legyen. A 40 perc leteltével osszuk szét legalább 10 részre! Készítsünk golyókat belőlük, és hagyjuk 10 percig pihenni őket. Ha letelt,akkor sodorjuk ki, készítsünk "kukacokat belőlük, olyan 20-25 cm-eseket. Formázzuk meg őket, kör alakra, a két végét csípjük össze. Egy tepsire terítsünk konyharuhát, lisztezzük meg enyhén, erre helyezzük a bageleket. Majd takarjuk le őket egy épphogy nedves másik konyharuhával. Hagyjuk kelni őket fél órát!

Fél óra múlva kétszer akkora bagelek kacsintgatnak ránk :)
A sütőt kapcsoljuk be, melegítsük elő 220 fokra, és egy másik tepsit béleljünk ki sütőpapírral.
Egy lábosba forraljunk vizet a cukorral, és ebbe főzzük ki a bageleket, oldalanként 15- másodpercig. Ahogy letettük őket, ahhoz képest a tetejével kezdjük. Ha kész a "főzés", akkor egy sütőpapírral kibélelt tepsire helyezzük őket, megszórjuk bármivel, és 15 perc alatt megsülnek (aranybarna legyen, ugye a 15 perc csak irányszám, hisz minden sütő más).


Jó étvágyat hozzá, fogyaszthatjuk akár szendvicsként felvágottal, sajttal, vagy akár vajjal, lekvárral.

Ki hogy szeretné!