Bodza

Rengeteg féle, fajta, összetevőjű receptet lehet fellelni az interneten a bodza elkészítésével kapcsolatban. Van szörp recept, ital recept, zselé és szirup recept.
Mindegyik megfelelő a mag nemében, és persze nagyon finom dolgokat készíthetünk belőle.
Sokáig azon voltam, hogy nem is írom le, én hogyan készítettem, hiszen ha valaki rákeres, azonnal talál ezret.
Aztán Tímea rávilágított, hogy akkor az "cserbenhagyás" lenne.
Szóval megosztom veletek, hogy én hogyan készítettem el!

Bodza ital:

20 db virág
2 l víz
3 citrom (egynek a leve, kettő felszeletelve)

A virágokat és a citromot beáztattam a vízbe, 2-3 napig hagytam ázni, minden nap megkevertem! Majd leszűrtem, és egy edénybe tettem, melegíteni kezdtem, és hozzáadtam 1 kk citromsavat, valamint ízlés szerinti cukrot. A 2 literhez én cca 0,5 kg cukrot tettem, mert mi nem szeretjük édesen. Ha elolvadt a cukor, már mehet is üvegekbe.

Ha valaki zselét szeretne készíteni, akkor az eleje ugyanaz, áztatunk...
Aztán ezt is egy edénybe tesszük, belereszelünk 2 db almát, héjával együtt a pektin miatt, tehetünk bele fahéjat, 2 cs vaníliás cukrot, és sima cukrot, cca 4-5 evőkanálnyit, de ha valaki édesebben szereti, akkor tegyen többet. Kóstoljátok meg!
Forraljuk úgy 5 percig. És most jön a zselésítés, amihez én 3:1-ben dzsemfixet használtam! A 2 literhez 2 csomag ajánlott, ezzel is jó 5-8 percig forraljuk!
Aztán szűrés mellett tegyük jól kimosott üvegekbe, és azonnal zárjuk le, és hagyjuk kihűlni. Lehet kevés tartósítót Na-Benzoátot a tetejére szórni (én nem tettem, mert nem vagyok ennek a híve, és remélhetőleg finom lett és akkor gyorsan elfogy).
Dunsztolni is lehet, a lényeg, hogy ne tegyük se hűtőbe, se semmilyen hideg térbe, magától hűljön ki!

Ha szirupot szeretnénk, melyet palacsintára öntünk, vagy süteményekre, akkor 2:1-ben zselésítőt használjunk!

Ha valakinek van kedve, akkor ugyanezeket akácvirággal (CSAK FEHÉR, a rózsaszín NEM!!!) és akár levendulával is megteheti.

Remélem tudtam segíteni Nektek :-)

Hosszú hétvége

Régóta nem volt ilyenben részem, szerencsére ez év február közepén erőt vettem magamon és változtattam. Életem harmadik legjobb döntése volt. Az első a feleségem Tímea, a második kisfiunk Lázár.
Most lehet ugyan, hogy kevesebb pénzt viszek haza (még), de azt csinálom, amit szeretek, és mindenre, amit szeretnék, szeretnénk van időm. Rengeteget lehetek a családommal, és amikor csak szeretnék, főzhetek, sütögethetek.
Nos, ez a hétvége erről szólt. A CSALÁDRÓL és a konyháról. A konyhát nem véletlen nem írtam nagy betűkkel, mert oda csak inkább berobogtam, beszaladtam, azért nem töltöttem ott sok időt, gyorsan valami finomat volt az elv...És ha Lázár épp aludt, akkor gyorsan sütöttem valamit, amolyan találomra, felhasználván, amit találtam, hiszen ünnepnap nem igazán van nyitva üzlet. Ebbe már megint belefutottam, március 15-én ugyanezt játszottam el :-D
Azért így is sikerült pár dolgot az asztalra varázsolnom...
Ami készült: valami hawai stílusú csirkemell, diós-chillis keksz, házi bodzaszörp, és kis süti kosárkák.
Ja, és egy kis ázsiai jellegű leves. Nem tudom eldönteni, hogy thai, vagy indiai, de a lényeg, hogy finom volt.
Azt hiszem minden egész jól sikerült, mert a leves elfogyott, a kekszből épp hogy pár maradt mára, míg a kosárkák nagyon gyorsan elkoptak. Bár megint csak Tímea volt a bíró, hiszen eléggé antiszocok vagyunk mindketten :-D
Érdekes az élet, nem szeretünk sokáig társaságban mozogni, mégis mindketten valami olyasmit csinálunk, ahol elengedhetetlen, hogy emberek között legyünk. Tímea stílus tanácsadó, én meg ugye igyekszem főzőcskézni, illetve azt megszerettetni az emberekkel.
Még mindig gondolkodom, hogy mit is kellene tennem, hogy ezt a blogot ne a receptek lepjék el, de nincs konkrétum...DE nemsokára lesz, érzem!
Szombaton elvittük az elkészült szórólapokat, hogy még nagyobb "hírverést" csináljunk a főzőiskolának, mert minden nappal jobban bízom abban, hogy van létjogosultsága. Hogy igenis ki tudjuk tölteni az űrt, amit szeretnénk, hogy jó kikapcsolódási, szórakozási program tud ez lenni.
Hogy az emberekkel el tudom, tudjuk kergettetni azt a gondolatmenetet, hogy a főzés unalmas, idejét múlt, hogy bonyolult feladat.
Ezen vagyok, ezen dolgozom.
Mindemellett persze szeretnék minél többet megtanulni.
És új feladatként megpróbálkozom összeállítani pár ételt, ételsort, melyeket, ha jól sikerülnek, akkor egy pécsi étteremben lehet megkóstolni.
Ma előkészítek pár újabb kurzus ötletet, megbeszélem Tímeával, és ha egyet értünk, akkor gyorsan felrakjuk a honlapra, hogy mihamarabb a köztudatba kerüljenek.
Mára, egyenlőre ennyi, íme pár ízelítő a hétvégi ételekből ( természetesen, ha igény van rá, akkor lejegyzetelem a recepteket):

Újabb vacsora készítés

Nekem a vacsora készítése maradt :-D

Napközben dolgozom, így este érek oda, hogy a konyhában kieresszem a gőzt. Ahogy hazaértem, leszűrtem a bodza-, illetve az akácvirágokat, hiszen 1,5 napja áznak a vízben. Persze azonnal meg kellett kóstolni :-D

Nekem mindkettő nagyon ízlett, Tímeának a bodza csak, az akácnál nem ízlett neki a csillagánizs íze, azt mondta, hogy olyan kanalas orvosság íze van :-DD Kicsit lehet kellene még forralnom, hogy sűrűsödjön, és igazi szörp legyen, de erre valószínűleg nem lesz időm, mert el fognak fogyni! Életemben először készítettem szörpöt, de úgy gondolom, hogy ez most már hagyomány lesz. Hiszen szinte ingyen készültek, és nagyon kevés energiát igényelnek, valamint a legjobb, hogy tudjuk mi van benne (sajnos sok cukor, így a következőket xilittel, vagy mézzel, vagy a növekedésben lévő steviával készítem)

 Délután elmentünk Lázárral meglocsolni mamáéknál a virágokat, addig Tímea bement Attilához. A terv az volt, hogy mire hazaér, kész lesz a vacsora (ami még azt sem tudtam mi lesz). Lázár egész nap alig aludt, így fontos feladatom volt, mégpedig, hogy valahogyan elaltassam. Ezt megtette helyettem az autó :-)

Hazafelé a kis drágám elaludt, így mikor hazaértünk nyugodtan neki állhattam a vacsora elkészítésének. 2-3 napja vásároltam egy articsókát, mert szerettem volna megkóstolni, azaz mert láttam egy elkészítési módot. Mivel sosem ettünk még, gondoltam itt az ideje, hogy kipróbáljuk.

Szóval a választásom erre esett. Lucinda Scala Quinn féle elkészítést választottam! Hát hogy is fejezzem ki magam, azt hiszem elrontottam teljesen, ugyanis az articsóka, úgy ahogy volt a kukában landolt. Valószínűleg, mivel sosem ettem még ilyet nem tudtam elkészíteni. Vagy az is lehetséges, hogy már "öreg" volt a növényke. De bevallom, én az elsőre tippelek.

Még jó, hogy nem bíztam semmit a véletlenre és készítettem kettő darab töltött édesburgonyát is :-D

Nem tudom, hogy milyen döntést hoztam ezzel a választásommal, végül is megettük, de Tímeát nem sikerült ámulatba ejtenem :-(

Még mindig a kacsamájas ebédet emlegeti, ami nála eddig mindent vitt, aztán meg a tegnap előtti buggyantott tojást. Azt mondja e kettő 11 pontos, akkor ez a krumpli 6-7...

Hát, minden nem lehet a kedvence, nem igaz?!

Szerintem finom volt, és érdekes.

Egyébiránt nem igényel nagy tudást ennek a burgonyának az elkészítése, és sima krumplival is tökéletes! Sőt, én így láttam, de átdolgoztam :-)

A krumplit előfőzzük, majd szépen egyenletesen beirdaljuk. 200 fokos sütőbe tesszük, és 20 percig sütjük. Ezután kivesszük, a vágatokba sonkát, és sajtot helyezünk, majd még kb 10-15 percre visszarakjuk sülni.

Ha valakinek van kedve, akkor egy öntetet készíthet rá (mint én), mely főzőtejszín, kevés só,bors, illetve zöld fűszerek keveréke! Ezzel nyakon öntve egy kis pluszt adhatunk neki.

Jó étvágyat

Buggyantott Tojás

Tegnap elkezdődött a változtatásom első napja :-)
Újra a konyhában sürögtem-forogtam, vacsorát készítettem Életem Párjának, míg Ő Lázárt vacsoráztatta!
Tojást kívánt, a rántotta ötletet gyorsan elvetettem, az olyan snassz lenne tőlem...
Sokat hallottam, és már többször láttam, illetve olvastam a buggyantott tojásról. Mellette döntöttem. Azt gondoltam, nem lehet nagy ördöngösség. Nos, higgyétek el, nem egyszerű elkészíteni, több dolgot igényel, amellett, hogy tudd hogyan kell :-D
Kell kézügyesség, azbeszt kesztyű a kezedre, hogy a gőz ne égesse agyon, három kéz, hogy kevergesd a vizet, miközben nagyon óvatosan beleengedett a tojást satöbbi.
Na, szerintem nekem egyik sincs, legalábbis sem 3 kezem, sem azbeszt kesztyűm, de azért összehoztam nagy nehezen ( 6ból sikerült 4)
A buggyantott tojás a leg kalória szegényebb tojás, Ti tudtátok?? Én nem, erről feleségem világosított fel.
Szóval, hogyan is készítettem én (merthogy azt, hogy hogyan kellene, azt nem tudom :-) )

Hozzávalók:

4 db tojás (szoba hőmérsékletű)
só,bors
ecet
2 szelet kenyér
bármilyen saláta
4-6 bazsalikom levél
parmezán sajt
(4 karika édesburgonya, esetleg gomba)


Elkészítés:

Most csak a buggyantott tojás elkészítését írom le, hiszen az a bonyolult, sem a saláta, sem más nem!
Egy nagyobb edénybe engedjünk vizet, mély legyen az a lényeg, hogy amikor beleengedjük a tojást, legyen helye merülni. Forraljuk fel a vizet, amikor forr mehet bele só és ecet. Mindegyikből mehet bele bőven. Az ecet szükséges, mert attól lesz szép kemény a tojás fehérje, a só pedig ízlés dolga.
Nos, a forrásban lévő vizet fakanállal keverjük meg, majdnem örvényesre, és nagyon óvatosan, közelről engedjük bele a tojást! Közelről kell, hogy egyben maradjon, kell az "örvény", hogy formája legyen a tojásnak. És ahogy már említettem, ehhez kell a kesztyű, vagy nagyon jól kell bírni a meleget. Óvatosan dolgozzunk, hogy a forró gőz, és az esetlegesen felcsapódó víz ne égessen meg.
A tojást jó 2 percig érdemes főzni, folyamatos kevergetés mellett, de csak óvatos kevergetés legyen!
Egy szűrő kanállal kiemeljük a vízből a tojást, lapos tányérra rakjuk, és késsel, vagy ollóval szépen megformázzuk. Már tálalhatjuk is, tetejére bors, tépkedett bazsalikom levél, kevés olíva olaj.

Remélem lesznek páran, akik megpróbálják, mert szerintem megéri!
Amikor megvágjuk, és szépen kifolyik...Hmmmmmm
Érdekes, mert semmi köze a tükör tojáshoz...

Jó étvágyat kívánok

Újra gondolt Wellington

A minap hallottam, láttam a wellington bélszín elkészítését. Ennek ihletésére készítettem el ezt az ételt, abból, ami otthon volt a hűtőben. Ha valaki olvassa a receptjeim, akkor láthatta, hogy igyekszem mindig valamit újítani, átdolgozni, kitalálni. Ez most sem volt másként, főleg, mert adva volt az alapanyag. Boltba meg nem igazán volt kedvem lemenni, de a végeredmény, hogy nem is kellett :-)
Nos a következőképpen készítettem el az én wellingtonos csirkecombomat:

Hozzávalók: (2 főre)

2 db felső csirkecomb
3 db szép fej gomba
friss fűszernövények (bazsalikom, petrezselyem, rozmaring, snidling)
10 szelet bacon szalonna (zsírosabb)
1/3 csomag teljes kiőrlésű réteslap (bár ma már inkább leveles tésztából csinálnám)
olíva olaj
só
bors
4 db zeller szár
2 db új répa
4 szem koktél paradicsom
2 kk dijoni mustár


Elkészítés:

A friss fűszer növényeket, és a gombát, melyet először megtisztítunk, majd nagyobb darabokra vágunk, összemixeljük, a késes robotgéppel felaprítjuk, nagyon apróra, majdhogynem egy "krémet" készítünk belőle.

Félre tesszük pihenni. A csirke combokat kicsontozzuk, majd olíva olajon mindkét felét aranybarnára sütjük. Fontos, hogy forró olajba tegyük bele, mert nem megsütni akarjuk a húst, csak egy kérget képezni rajta, hogy a szaft benne maradjon. 2 perc kell mindkét oldalának. Ezután a húsokat egy tányérra rakjuk, és alufóliával letakarjuk. Ugyanabban a serpenyőben a gombás "krémet is megpirítjuk.

A sütőt bekapcsoljuk, és alsó-felső sütésre, és 180 fokra állítjuk. A tésztát, ami az én esetemben akkor rétes tészta volt, de most már levelesből csinálnám, kihajtogatjuk, kiterítjük. Alaposan meglocsoljuk olíva olajjal, majd a bacont szépen elhelyezzük rajta. Jöhet a gombakrém, mellyel megkenjük a baconöket. Erre ráhelyezzük a csirke combokat, melyeknek a tetejét megkenjük a dijoni mustárral. Az egészet szépen becsomagoljuk a tésztába. Közben a sütő is elérte a megfelelő hőfokot.

Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, ráhelyezzük, majd mellé rakjuk a megmosott zeller szárakat, illetve pár rozmaring ágat. Az egészet újra meglocsoljuk olíva olajjal, kevés só és bors rá, mehet a sütőbe!

Addig sütjük, míg a tészta arany barnára sül (cca 20-25 perc).

Közben egy serpenyőben olajat hevítünk, megmossuk a paradicsomokat és a répákat. A forró olajra helyezzük őket, sózzuk, és borsozzuk, és mindenhol szépen megsütjük.

Amikor megsült a tészta a húson, vegyük ki a sütőből, és pihentessük kicsit. Ha kicsit hűlt, könnyebben lehet szeletelni!

Jó étvágyat kívánok!

Valami új...

Amikor elkezdtem a blogot, azon elmélkedtem, hogy mit is szeretnék ettől "kapni", mit szeretnék kihozni belőle.

Azt írtam, hogy még nem tudom, de biztosan nem egy recept gyűjteményt. Na ez nem sikerült, hiszen sajnos semmi másból nem áll, mint receptekből, ami persze jó, hiszen én ezeket elkészítettem, és mind megettük :-)

De nem ezt szeretném...

Szombaton egy Kedves hölgytől hallottam a Julie és Julia című filmről. Bevallom ezelőtt sosem, de kíváncsi lettem. Mit ad isten, másnap (vagy harmadnap) ahogy kapcsolgattam este a tévét, az egyik csatornán pont ezt a filmet adták. Mivel a főzésről, annak szeretetéről szól, ott ragadtam. Érdekes dolgot fejteget, és igaz történetet dolgoz fel. Elgondolkodtam, vajon jó az amit csinálok, vajon ez az amit csinálni akarok?!

A választ nem tudom pontosan, de a bloggal kapcsolatban rájöttem, hogy nem arra használom, amire szeretném. Hiszen valószínűleg nem sokan olvassák, ha egyáltalán olvassa valaki, akkor meg minek írok recepteket ide? Hiszen más közösségi oldalra úgyis felteszem...

Akkor ez maradjon meg, váljon tényleges bloggá. De mi is az a blog? Jön a kérdés bennem. A wikipédia szerint online napló. Sosem írtam naplót, nem tartottam fontos dolognak, és most sem tartom annak. 

Akkor minek a blog? Minek vesződöm vele, minek "fecsérelek" időt erre, mikor van egy gyönyörű feleségem, és van egy csodás kisfiam?!

Pontosan nem tudom, de jó érzés leírni. Egyfelől kell valami, ahova lejegyzetelem a recepteket, hiszen amiket készítek máshol nem találhatóak meg, és papírra már vagy ezer éve nem írtam...

Másfelől ezer gondolat van a fejemben, melyeket szintén jó lejegyzetelni, még ha bárgyúság, butaság is némelyik. Ami olyan, azt Tímeával azonnal megosztom, megbeszélem, de ki tudja, lehet épp azok a fontosak, melyeket én nem tartok annak. Így arra jutottam, hogy blogom "profilt" vált :-)

Persze, ha véletlen van olyan személy, aki eddig olvasta, neki nagyon örülök, és jelzem, hogy továbbra is fogok recepteket megosztani, de nap mint nap le fogom írni a főzéssel kapcsolatos gondolataimat, aggályaimat, esetleg sikerélményeimet és kudarcaimat. Nem biztos, hogy másnak...

Ötletelek, gondolkodom, olvasok. Mindent megnézek, elolvasok, ami érdekel, és higgyétek el, végre találtam valamit (jó sokáig tartott, már nem vagyok 20 éves) ami érdekel. Ha látok valamit, azonnal azon agyalok, hogy vajon ezt én is meg tudnám csinálni? Vajon tudnék rajta úgy változtatni, hogy az enyém legyen? Vajon tényleg olyan jó az, mint ahogy mondják? Stb...

Aztán azon kapom magam, hogy a konyhában vagyok, és ami megmaradt, abból elkészítek valamit, ami aztán sehol nem hasonlít arra, mint amiből kiindultam :-D

De a végeredmény a lényeg, csakis az számít. És eddig 99 %-ban az JÓ volt. Jó volt nekem, és jó volt a családomnak. Szerencsére.

Szóval a "profil" váltás...

Igen, hogy is legyen? Legyen a következő:

Fő csapásvonal legyen, hogy a nemrégiben elindított főzőiskolát nagyon szuperül csináljuk, kielégítve mindenki igényeit, érdekes esteket szervezünk, és tarunk! A főzőiskola a szívem csücske teljes mértékig, szóval igyekszem a lehető legjobban végezni a rám jutó feladatokat! Bármi is legyen az.

Aztán közben természetesen minél több ételt készíteni otthon :-)

Minden félét, minden mennyiségben. Kitalálni újakat, átdolgozni régieket. Gondolkodom egy olyan projekten is, mint ami a filmben volt, de nem tudom ki lenne a megfelelő személy erre. Hiszen rengeteg jó szakács van, és temérdek szakács könyv a piacon...

Na de ezt majd az idő eldönti, hogy kell-e ezzel foglalatoskodnom, avagy sem.

Sajttorta Gyorsan,egyszerűen (sütés nélkül)

Rég jelentkeztem, ami ugyan nem jelenti azt, hogy nem főztem :-)
Megvalósult egy álmom, elindult a főzőiskolánk  ( www.fahejaskave.wix.com/fahejaskave).
Ez eléggé lekötött mostanában, kurzusok összeállítása, előadók kutatása stb. Na de most újúlt erővel léptem a konyhába :-D
Kevés időm volt, és szinte semmi nem volt otthon, csak a következőket találtam:

Szóval ezekkel gazdálkodtam! A blogon van már sajttorta recept, de az kicsit időigényes, és sütést is igényel. Mivel mascarpone volt otthon, gondoltam, valami hasonlót készítek! Az eredmény nagyon jó lett, legalábbis drága feleségem facebookos kommentje szerint, idézem " Életem egyik legfinomabb desszertje...elfogultság nélkül" :-)
Nagyjából 15 perc alatt elkészíthető, egyetlen probléma vele, hogy pár órát azért várni kell vele, hogy kicsit megszilárduljon, de azt gondolom, hogy nyáron tökéletes desszert!

Hozzávalók:

1 doboz mascarpone
200 ml tejszín
50 g vaj
3 ek méz
150 g bármilyen keksz (én fahéjas reggeliző pelyhet használtam)
fél citrom leve
fél citrom reszelt héja
1 nagy banán
pár menta levél
csoki díszítéshez


Elkészítés:

A kekszet törjük apró darabokra, akár porrá, majd a felmelegített vajjal, és 1 ek mézzel készítsünk "tésztát" belőle. Ezt tegyük bármilyen formára, én csatos tortaforma aljára sütőpapírt helyeztem, és arra "nyújtottam" ki.

Tegyük hűtőbe, hogy kicsit keményedjen. Egy tálba keverjük össze a mascarponét és a tejszínt a maradék mézzel. Reszeljük bele a citrom héjat, és facsarjuk bele a citrom levét. Vigyázzunk, magok ne kerüljenek bele! Dolgozzuk jól össze, én géppel végeztem ezeket a műveleteket.
A banánt szeleteljük fel, és apránként tegyük a krémbe, és egy spatulával óvatosan forgassuk bele. A mentaleveleket tépdessük bele, és tegyünk ugyanúgy,mint a banán esetében. A lényeg, hogy óvatosan dolgozzunk!

A tortaformát vegyük ki a hűtőből, tegyük fel az oldalát, és  a krémet öntsük a "tésztára". A spatulával szépen egyengessük el. Mehet a hűtőbe pár órára!
Tálalás előtt a csokiból késsel húzzunk forgácsot, és azzal díszítsük.

Jó étvágyat ehhez a frissítő desszerthez.