Újra gondolt Wellington

A minap hallottam, láttam a wellington bélszín elkészítését. Ennek ihletésére készítettem el ezt az ételt, abból, ami otthon volt a hűtőben. Ha valaki olvassa a receptjeim, akkor láthatta, hogy igyekszem mindig valamit újítani, átdolgozni, kitalálni. Ez most sem volt másként, főleg, mert adva volt az alapanyag. Boltba meg nem igazán volt kedvem lemenni, de a végeredmény, hogy nem is kellett :-)
Nos a következőképpen készítettem el az én wellingtonos csirkecombomat:

Hozzávalók: (2 főre)

2 db felső csirkecomb
3 db szép fej gomba
friss fűszernövények (bazsalikom, petrezselyem, rozmaring, snidling)
10 szelet bacon szalonna (zsírosabb)
1/3 csomag teljes kiőrlésű réteslap (bár ma már inkább leveles tésztából csinálnám)
olíva olaj
só
bors
4 db zeller szár
2 db új répa
4 szem koktél paradicsom
2 kk dijoni mustár


Elkészítés:

A friss fűszer növényeket, és a gombát, melyet először megtisztítunk, majd nagyobb darabokra vágunk, összemixeljük, a késes robotgéppel felaprítjuk, nagyon apróra, majdhogynem egy "krémet" készítünk belőle.

Félre tesszük pihenni. A csirke combokat kicsontozzuk, majd olíva olajon mindkét felét aranybarnára sütjük. Fontos, hogy forró olajba tegyük bele, mert nem megsütni akarjuk a húst, csak egy kérget képezni rajta, hogy a szaft benne maradjon. 2 perc kell mindkét oldalának. Ezután a húsokat egy tányérra rakjuk, és alufóliával letakarjuk. Ugyanabban a serpenyőben a gombás "krémet is megpirítjuk.

A sütőt bekapcsoljuk, és alsó-felső sütésre, és 180 fokra állítjuk. A tésztát, ami az én esetemben akkor rétes tészta volt, de most már levelesből csinálnám, kihajtogatjuk, kiterítjük. Alaposan meglocsoljuk olíva olajjal, majd a bacont szépen elhelyezzük rajta. Jöhet a gombakrém, mellyel megkenjük a baconöket. Erre ráhelyezzük a csirke combokat, melyeknek a tetejét megkenjük a dijoni mustárral. Az egészet szépen becsomagoljuk a tésztába. Közben a sütő is elérte a megfelelő hőfokot.

Egy tepsit kibélelünk sütőpapírral, ráhelyezzük, majd mellé rakjuk a megmosott zeller szárakat, illetve pár rozmaring ágat. Az egészet újra meglocsoljuk olíva olajjal, kevés só és bors rá, mehet a sütőbe!

Addig sütjük, míg a tészta arany barnára sül (cca 20-25 perc).

Közben egy serpenyőben olajat hevítünk, megmossuk a paradicsomokat és a répákat. A forró olajra helyezzük őket, sózzuk, és borsozzuk, és mindenhol szépen megsütjük.

Amikor megsült a tészta a húson, vegyük ki a sütőből, és pihentessük kicsit. Ha kicsit hűlt, könnyebben lehet szeletelni!

Jó étvágyat kívánok!

Valami új...

Amikor elkezdtem a blogot, azon elmélkedtem, hogy mit is szeretnék ettől "kapni", mit szeretnék kihozni belőle.

Azt írtam, hogy még nem tudom, de biztosan nem egy recept gyűjteményt. Na ez nem sikerült, hiszen sajnos semmi másból nem áll, mint receptekből, ami persze jó, hiszen én ezeket elkészítettem, és mind megettük :-)

De nem ezt szeretném...

Szombaton egy Kedves hölgytől hallottam a Julie és Julia című filmről. Bevallom ezelőtt sosem, de kíváncsi lettem. Mit ad isten, másnap (vagy harmadnap) ahogy kapcsolgattam este a tévét, az egyik csatornán pont ezt a filmet adták. Mivel a főzésről, annak szeretetéről szól, ott ragadtam. Érdekes dolgot fejteget, és igaz történetet dolgoz fel. Elgondolkodtam, vajon jó az amit csinálok, vajon ez az amit csinálni akarok?!

A választ nem tudom pontosan, de a bloggal kapcsolatban rájöttem, hogy nem arra használom, amire szeretném. Hiszen valószínűleg nem sokan olvassák, ha egyáltalán olvassa valaki, akkor meg minek írok recepteket ide? Hiszen más közösségi oldalra úgyis felteszem...

Akkor ez maradjon meg, váljon tényleges bloggá. De mi is az a blog? Jön a kérdés bennem. A wikipédia szerint online napló. Sosem írtam naplót, nem tartottam fontos dolognak, és most sem tartom annak. 

Akkor minek a blog? Minek vesződöm vele, minek "fecsérelek" időt erre, mikor van egy gyönyörű feleségem, és van egy csodás kisfiam?!

Pontosan nem tudom, de jó érzés leírni. Egyfelől kell valami, ahova lejegyzetelem a recepteket, hiszen amiket készítek máshol nem találhatóak meg, és papírra már vagy ezer éve nem írtam...

Másfelől ezer gondolat van a fejemben, melyeket szintén jó lejegyzetelni, még ha bárgyúság, butaság is némelyik. Ami olyan, azt Tímeával azonnal megosztom, megbeszélem, de ki tudja, lehet épp azok a fontosak, melyeket én nem tartok annak. Így arra jutottam, hogy blogom "profilt" vált :-)

Persze, ha véletlen van olyan személy, aki eddig olvasta, neki nagyon örülök, és jelzem, hogy továbbra is fogok recepteket megosztani, de nap mint nap le fogom írni a főzéssel kapcsolatos gondolataimat, aggályaimat, esetleg sikerélményeimet és kudarcaimat. Nem biztos, hogy másnak...

Ötletelek, gondolkodom, olvasok. Mindent megnézek, elolvasok, ami érdekel, és higgyétek el, végre találtam valamit (jó sokáig tartott, már nem vagyok 20 éves) ami érdekel. Ha látok valamit, azonnal azon agyalok, hogy vajon ezt én is meg tudnám csinálni? Vajon tudnék rajta úgy változtatni, hogy az enyém legyen? Vajon tényleg olyan jó az, mint ahogy mondják? Stb...

Aztán azon kapom magam, hogy a konyhában vagyok, és ami megmaradt, abból elkészítek valamit, ami aztán sehol nem hasonlít arra, mint amiből kiindultam :-D

De a végeredmény a lényeg, csakis az számít. És eddig 99 %-ban az JÓ volt. Jó volt nekem, és jó volt a családomnak. Szerencsére.

Szóval a "profil" váltás...

Igen, hogy is legyen? Legyen a következő:

Fő csapásvonal legyen, hogy a nemrégiben elindított főzőiskolát nagyon szuperül csináljuk, kielégítve mindenki igényeit, érdekes esteket szervezünk, és tarunk! A főzőiskola a szívem csücske teljes mértékig, szóval igyekszem a lehető legjobban végezni a rám jutó feladatokat! Bármi is legyen az.

Aztán közben természetesen minél több ételt készíteni otthon :-)

Minden félét, minden mennyiségben. Kitalálni újakat, átdolgozni régieket. Gondolkodom egy olyan projekten is, mint ami a filmben volt, de nem tudom ki lenne a megfelelő személy erre. Hiszen rengeteg jó szakács van, és temérdek szakács könyv a piacon...

Na de ezt majd az idő eldönti, hogy kell-e ezzel foglalatoskodnom, avagy sem.

Sajttorta Gyorsan,egyszerűen (sütés nélkül)

Rég jelentkeztem, ami ugyan nem jelenti azt, hogy nem főztem :-)
Megvalósult egy álmom, elindult a főzőiskolánk  ( www.fahejaskave.wix.com/fahejaskave).
Ez eléggé lekötött mostanában, kurzusok összeállítása, előadók kutatása stb. Na de most újúlt erővel léptem a konyhába :-D
Kevés időm volt, és szinte semmi nem volt otthon, csak a következőket találtam:

Szóval ezekkel gazdálkodtam! A blogon van már sajttorta recept, de az kicsit időigényes, és sütést is igényel. Mivel mascarpone volt otthon, gondoltam, valami hasonlót készítek! Az eredmény nagyon jó lett, legalábbis drága feleségem facebookos kommentje szerint, idézem " Életem egyik legfinomabb desszertje...elfogultság nélkül" :-)
Nagyjából 15 perc alatt elkészíthető, egyetlen probléma vele, hogy pár órát azért várni kell vele, hogy kicsit megszilárduljon, de azt gondolom, hogy nyáron tökéletes desszert!

Hozzávalók:

1 doboz mascarpone
200 ml tejszín
50 g vaj
3 ek méz
150 g bármilyen keksz (én fahéjas reggeliző pelyhet használtam)
fél citrom leve
fél citrom reszelt héja
1 nagy banán
pár menta levél
csoki díszítéshez


Elkészítés:

A kekszet törjük apró darabokra, akár porrá, majd a felmelegített vajjal, és 1 ek mézzel készítsünk "tésztát" belőle. Ezt tegyük bármilyen formára, én csatos tortaforma aljára sütőpapírt helyeztem, és arra "nyújtottam" ki.

Tegyük hűtőbe, hogy kicsit keményedjen. Egy tálba keverjük össze a mascarponét és a tejszínt a maradék mézzel. Reszeljük bele a citrom héjat, és facsarjuk bele a citrom levét. Vigyázzunk, magok ne kerüljenek bele! Dolgozzuk jól össze, én géppel végeztem ezeket a műveleteket.
A banánt szeleteljük fel, és apránként tegyük a krémbe, és egy spatulával óvatosan forgassuk bele. A mentaleveleket tépdessük bele, és tegyünk ugyanúgy,mint a banán esetében. A lényeg, hogy óvatosan dolgozzunk!

A tortaformát vegyük ki a hűtőből, tegyük fel az oldalát, és  a krémet öntsük a "tésztára". A spatulával szépen egyengessük el. Mehet a hűtőbe pár órára!
Tálalás előtt a csokiból késsel húzzunk forgácsot, és azzal díszítsük.

Jó étvágyat ehhez a frissítő desszerthez.

Buggyantott Tojás Medvehagymás Paradicsommártásban

Medvehagyma dömping van a környéken. Tegnap kilátogattunk a fesztiválra is, melynek Orfű ad otthont!
Az oda vezető út telis-tele van medvehagymával:

Persze én is szedtem gyorsan, hogy akkor vacsorára készítsünk valamit belőle! Aztán több dolog készült, nem csak ez a vacsora, de azokról majd a későbbiekben szót ejtek.
Mostanában, bő 1 hónapja, nem eszem húst, így mindig ügyesen ki kell találni valamit, amit vacsoraként elfogyasztunk. Nem is olyan nehéz ez, mint ahogy sokan gondolják, annyi minden van, ami tudja helyettesíteni a húst. Csak a húst szoktuk meg...
Gyorsan ki is jelenteném, hogy nem lettem vegetáriánus, csak most kicsit pihentetem...És rengeteg mindent tanulok, tapasztalok ezáltal.
No, nem szeretnék senkit untatni a személyes dolgaimmal, inkább nézzük, hogy mi is a vacsora, és hogyan készül :-)

Hozzávalók: (2 személyre)

5-6 levél medvehagyma
0,5 l (házi,anyukám féle) paradicsom lé
5-6 szem koktél paradicsom, vagy 2 sima paradicsom
só
bors
szerecsendió
5-6 levél bazsalikom
Ha valaki szereti, akkor kevés chilli paprika
4 tojás

Elkészítés:

Fontos, hogy akkora serpenyőt készítsünk elő, amekkorára van fedőnk, én ezt elrontottam...
Nos, a medvehagymát aprítsuk fel. A felét kevés olíva olajon kapassuk meg, majd öntsük rá a paradicsom szószt, illetve tegyük bele a felaprított paradicsomot. Nagyobb darabokra is vághatjuk, ki hogy szereti, vagy ha más nincs, akkor a darabos paradicsom konzerv is megfelelő! Kicsit forraljuk, pár percig, majd a maradék medvehagymát, a felaprított bazsalikomot szórjuk bele.Kevés sóval, borssal illetve szerecsendióval ízesítsük.A bátrabbak kevés chillivel bolondíthatják.
Jó 20 percig hagyjuk főni, hogy kicsit besűrűsödjön, közben néha keverjük át.
Ha letelt, akkor a tojásokat egyenként üssük a mártásba. Majd az egészet fedjük le a fedővel.Innen már csak pár perc, hiszen a cél, hogy a sárgája folyós maradjon!!
Amikor elkészült, pirítóssal tálaljuk, és kevés parmezánnal is hintsük meg.

Reggelire, vacsorára, előételnek, bármikor tökéletes fogás!

Jó étvágyat kívánok!

Rapid Cipó

A hétvégén Édesanyáméknál voltunk vendégségbe, és hazaérve jutott eszembe, hogy nincs otthon kenyér.
A boltba nem volt kedvem elugrani, de sütni nagy kedvem volt, hiszen az elmúlt héten hanyagoltam a főzést (időhiány miatt), így gyorsan összedobtam egy cipót! A lényeg a gyorson volt, hiszen már éhesek voltunk, és nem volt kedvem órákig keleszteni...
Mindennel együtt 45-50 perc alatt készen van ez a cipócska, ajánlom mindenkinek, aki egy egyszerű de annál finomabb kenyérre vágyik. Nos, nézzük:


Hozzávalók:

500 g liszt
1 tojás
50 g olvasztott vaj
200 g natúr joghurt
2 tk cukor
1 cs sütőpor
1 tk szódabikarbóna
1 fej közepes hagyma (vagy bármi, amit szeretnénk, olíva bogyó, szárított paradicsom stb)
1 csipet só


Elkészítés:

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. A hagymát szeleteljük fel, és szedjük szét. Egy nagyobb tálba öntsük bele a lisztet, adjuk hozzá a sót, a cukrot, a sütőport és a szódabikarbónát.Keverjük át, hogy az alapanyagok eloszoljanak. Adjuk hozzá a hagymát, és azzal is forgassuk át!
Az olvasztott vajat keverjük össze egy másik edényben a tojással és a joghurttal.
Apránként adagoljuk a lisztkeverékhez, és gyúrjuk össze a kenyeret. Amennyiben szükséges, kevés joghurt avagy liszt hozzáadásával dolgozhatunk.Eddig nagyjából 6 perc telt el :-)

Egy tepsire helyezzünk sütőpapírt, a tésztából ízlésünk szerint készítsünk cipó formát. Helyezzük a sütőpapírra, a tetejét éles késsel pár helyen karcoljuk meg, és vízzel fröcsköljük meg.
Nagyjából 40-45 perc alatt szépen megsül. Fontos, hogy kicsit lapítsuk el, hogy a belseje is szépen átsüljön. Nem kell aggódni, a sütőpor dolgozni fog, meg fog emelkedni a cipónk :-)
Melegen nagyon finom, mi csak úgy natúran, vajjal ettük.

Jó étvágyat kívánok Mindenkinek.

MI az a Főzőiskola?

Április 20-án megnyitja kapuit Főzőiskolánk Pécsett! Ez önmagában jó hír, na de valószínűleg sokan nem is tudják, hogy mit is akar jelenteni a főzőiskola kifejezés.
Szeretném elmondani, leírni, hogy nekem mik a gondolataim ezzel kapcsolatban.
Ha csak azt nézzük, hogy iskola, akkor lehet sokakat tévútra visz, sokan azt hihetitek, hogy nem kell iskolába járni ahhoz hogy megtanuljatok főzni, hiszen mindenki eltud olvasni egy receptet amit értelmezni majd elkészíteni is képes.
Nekem nem is ezt jelenti...
Az én elmémben nem a szó szoros értelemben vett iskola ez, hiszen nincs becsengetés, nincs számonkérés, nincsenek házi feladatok, nincsenek kötelező dolgok. Inkább egy olyan szórakozási forma, mely közben új lehetőségeket próbálunk ki, tanulunk meg, és nem mellékesen rettenetesen jól érezzük magunkat. Jókat eszünk, jókat iszunk, és sokat nevetünk.
Azért iskola, mert mindig lesz valaki, aki nagyon ért az adott kurzus tematikájához, aki segít nekünk, aki megmutatja, hogy az mitől lesz éppen egyszerűbb vagy akár gyorsabb, egészségesebb, finomabb. Megmutatja az apró fogásokat, melyekkel könnyebb lesz, és otthon is bármikor elkezdhetjük, mert megtapasztaljuk, hogy ez nem ördöngösség.
A lényege ennek számomra, hogy jól érezze mindenki magát, és ráeszméljen, hogy semmi más nem kell a főzéshez (egy kis tudás mellett), mint hogy elkezdjük... Nekem fontos lenne az is - amit szeretnék is megvalósítani - hogy hús-vér emberkék mutassák meg a főzés csínnyát-bínnyát, és ne csak mesterszakácsok. Persze lesz olyan is, mert lesz akiket az érdekel. De ha valaki szeretetből, szívvel-lélekkel főz, süt, gyúr, az mindig többet fog tudni adni, hiszen nem csak elkészíti az ételt, hanem a lelke egy részét is megmutatja!
Tudjátok ez is olyan, mint a mozgás...Mindig csak elkezdeni nehéz...
Aztán az ember rákap, és elképesztő sok mindent felismer.
Hogy ugyanannyi idő alatt megvan a vacsora, mintha telefonált volna egy pizzáért és közben még jól is érezte magát.
Illetve biztosan lesznek olyanok akik kíváncsi lesznek arra hogy hogyan lehet ezt, vagy azt elkészíteni, hiszen étteremben evett már, és nagyon szereti. Nálunk akár az is kiderülhet, hogy a furfangos név mögött egy gyorsan és egyszerűen elkészíthető fogás rejlik.
Szóval nagy vonalakban ez a Főzőiskola nekem, az én gondolataimban.
Remélem nektek is lesz véleményetek róla, és meg is osztjátok velem, hiszen az a cél, hogy mindenki igényeit kielégítsük a lehetőségekhez mérten.

Ha bárkinek kérdése, észrevétele lenne, kérem keressen meg!

Süti Nyalóka

Húsvét...
Én úgy gondoltam, hogy idén nem csokit kapnak a csajok, hisz azt hoz a nyuszi eleget, Mamától, Papától stb.
Szóval a külföldön nagy újdonságnak számító süti nyalóka mellett döntöttem. Első ránézésre nagyon egyszerűnek tűnik, ámbár nem olyan egyszerű, mint ahogy az kiderült :-D
Valami egészségest akartam készíteni, de ez nem volt olyan jó választás így elsőre, megnehezítettem a saját dolgom..
Na, de a lényeg, hogy sikerült (van még rajta mit javítanom), és hogy a lányoknak ízlett tetszett.

Leírom, én hogyan készítettem el, és a végén majd írok pár gondolatot, hogy legközelebb hogyan csinálom!
A leírt adagból kb 30 db nyalóka készíthető!

Hozzávalók:

Tésztához:

1 db tojás
50 ml olaj
2-3 ek méz
1 kk vanília aroma vagy 1 cs vaníliás cukor
150 g liszt
1 tk szódabikarbóna
1 tk sütőpor
1 csipet só
1 tk fahéj
150 g reszelt répa
100 g mascarpone
nyalóka pálca (én fa barbecue tűket kaptam)
Dísznek valami cukorka

A csokimázhoz:

50 g vaj
3 ek kakaópor
3 ek porcukor

Elkészítés:

Egy edényben az olajat, a tojást, a mézet és a vanília aromát összemixeljük (géppel).Hozzáadjuk a lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát, a csipet sót, és a fahéjat is. Jól összedolgozzuk.
Hagyjuk állni egy kicsit, közben lereszeljük a répát. Én a nagyobb lyukakon reszeltem, így könnyebb és szebb lesz.
A reszelt répát is óvatosan hozzákeverem, de ezt már kanállal, vagy spatulával.
Egy tepsibe sütőpapapírt rakunk, és a masszát szépen beleöntjük!
180 fokra előmelegített sütőben 30-40 perc alatt megsül. Vigyázzunk, ne süssük túl!
Ha kész, vegyük ki, és hűtsük ki teljesen. (És vigyázzunk arra is, hogy a  családtagok ne lássák, mert megeszik :-D, hiszen már így is finom, olyan répatorta féleség...)

Megsült

A legjobb, ha legalább egy délutánt hűl, ha nincs annyi időnk, akkor tegyük hűtőbe! Mindenképpen ki kell hűteni, hogy tudjunk tovább dolgozni vele.
Ha kihűlt teljesen, vegyünk elő egy nagy tálat. Morzsoljuk bele a tésztát, könnyen, a kezünkkel meg tudjuk csinálni. Keverjük össze a mascarpone krémsajttal. Ha szükséges, akkor keverjünk még bele kevés krémsajtot, kézzel gyúrható masszát kell kapnunk.

Morzsolás után

A masszából kézzel, vagy egyéb eszközzel, kb 1-1,5 cm átmérőjű gömböket készítsünk. Mindegyikbe tegyünk egy pálcát, és rakjuk be a hűtőbe, amíg elkészítjük a csokimázat.
Na és eddig minden nagyon egyszerű és könnyű volt nekem (kivéve, hogy ne egyem meg az eddig elkészülteket), és most jött a fekete leves, amin még rengeteget kell dolgoznom.
Szóval készítettem csokimáznak valót. A vajat felolvasztottam, beleszórtam a porcukrot, jól összekevertem, majd jöhetett a kakaópor...Még ez is jól sikerült, ahogy Teri nénitől láttam...
Na de, mivel a nyalóka alapja répás, mert ugye egészségeset szerettem volna, ezért elég nehéz...
Belemártottam a csoki szószba, szép lett, jó lett, csak nagyon nehéz, és ahogy letettem, hogy száradjon, sajnos lecsúszott a pálcáról :-(
Agyalás, morgolódás, hogy akkor most hogyan is készítsem el...(mindez a feleségemmel, este 10kor...)
Jött a mentő ötlet, vízzel hígítottam a csokit.Na ezzel már ment minden rendben, és a végeredmény is szép lett.
Közben mindegyikre szórtam egy kevés drazsét.
Éjszakára kiraktam a hidegre, hogy a csoki szépen megkössön.

Jobb híján banánba állítottam :-D

Másnap reggel pedig szépen becsomagoltuk őket celofánba, szép rózsaszín masnival .-)

Nos akkor a tapasztalataim:
Bármivel elkészíthető ez a nyalóka, de igyekezni kell könnyű tészta alapot készíteni, ezért a répa nem volt annyira jó választás, ügyesen kellett dolgozni vele.Kakaó, fahéj sokkal jobb szerintem, mert nem nehezíti.
Aztán a máz egy nagyon nagy kérdés számomra, mert sajnos a vízzel hígítás csak fél megoldásnak bizonyult, hiszen így nem keményedett meg teljesen a csoki (persze ez nem baj, csak a csomagolás után, ha melegre vitte az ember nem nézett ki szépen).
Így azt gondolom, hogy a tortabevonó lehet a legjobb megoldás, abból kell nagyon jó, híg mázat készíteni.
Aztán legközelebb biztosan készítek színeseket is, fehér csokimázasat, aztán abba bármilyen ételfestéket csepegtetve színeseket.
A cukor drazsé helyett lehet használni diót, mandula pelyhet, bármit. A masszából pedig bármilyen formát lehet készíteni, ha valakinek van kézügyessége.
Mindenki ahogy szereti, úgy készítse el.
Remélem tudtam jó ötlettel szolgálni, ha valaki gyerkőcöknek szeretne egyedi ajándékkal szolgálni.