Azt írtam, hogy még nem tudom, de biztosan nem egy recept gyűjteményt. Na ez nem sikerült, hiszen sajnos semmi másból nem áll, mint receptekből, ami persze jó, hiszen én ezeket elkészítettem, és mind megettük :-)
De nem ezt szeretném...
Szombaton egy Kedves hölgytől hallottam a Julie és Julia című filmről. Bevallom ezelőtt sosem, de kíváncsi lettem. Mit ad isten, másnap (vagy harmadnap) ahogy kapcsolgattam este a tévét, az egyik csatornán pont ezt a filmet adták. Mivel a főzésről, annak szeretetéről szól, ott ragadtam. Érdekes dolgot fejteget, és igaz történetet dolgoz fel. Elgondolkodtam, vajon jó az amit csinálok, vajon ez az amit csinálni akarok?!
A választ nem tudom pontosan, de a bloggal kapcsolatban rájöttem, hogy nem arra használom, amire szeretném. Hiszen valószínűleg nem sokan olvassák, ha egyáltalán olvassa valaki, akkor meg minek írok recepteket ide? Hiszen más közösségi oldalra úgyis felteszem...
Akkor ez maradjon meg, váljon tényleges bloggá. De mi is az a blog? Jön a kérdés bennem. A wikipédia szerint online napló. Sosem írtam naplót, nem tartottam fontos dolognak, és most sem tartom annak.
Akkor minek a blog? Minek vesződöm vele, minek "fecsérelek" időt erre, mikor van egy gyönyörű feleségem, és van egy csodás kisfiam?!
Pontosan nem tudom, de jó érzés leírni. Egyfelől kell valami, ahova lejegyzetelem a recepteket, hiszen amiket készítek máshol nem találhatóak meg, és papírra már vagy ezer éve nem írtam...
Másfelől ezer gondolat van a fejemben, melyeket szintén jó lejegyzetelni, még ha bárgyúság, butaság is némelyik. Ami olyan, azt Tímeával azonnal megosztom, megbeszélem, de ki tudja, lehet épp azok a fontosak, melyeket én nem tartok annak. Így arra jutottam, hogy blogom "profilt" vált :-)
Persze, ha véletlen van olyan személy, aki eddig olvasta, neki nagyon örülök, és jelzem, hogy továbbra is fogok recepteket megosztani, de nap mint nap le fogom írni a főzéssel kapcsolatos gondolataimat, aggályaimat, esetleg sikerélményeimet és kudarcaimat. Nem biztos, hogy másnak...
Ötletelek, gondolkodom, olvasok. Mindent megnézek, elolvasok, ami érdekel, és higgyétek el, végre találtam valamit (jó sokáig tartott, már nem vagyok 20 éves) ami érdekel. Ha látok valamit, azonnal azon agyalok, hogy vajon ezt én is meg tudnám csinálni? Vajon tudnék rajta úgy változtatni, hogy az enyém legyen? Vajon tényleg olyan jó az, mint ahogy mondják? Stb...
Aztán azon kapom magam, hogy a konyhában vagyok, és ami megmaradt, abból elkészítek valamit, ami aztán sehol nem hasonlít arra, mint amiből kiindultam :-D
De a végeredmény a lényeg, csakis az számít. És eddig 99 %-ban az JÓ volt. Jó volt nekem, és jó volt a családomnak. Szerencsére.
Szóval a "profil" váltás...
Igen, hogy is legyen? Legyen a következő:
Fő csapásvonal legyen, hogy a nemrégiben elindított főzőiskolát nagyon szuperül csináljuk, kielégítve mindenki igényeit, érdekes esteket szervezünk, és tarunk! A főzőiskola a szívem csücske teljes mértékig, szóval igyekszem a lehető legjobban végezni a rám jutó feladatokat! Bármi is legyen az.
Aztán közben természetesen minél több ételt készíteni otthon :-)
Minden félét, minden mennyiségben. Kitalálni újakat, átdolgozni régieket. Gondolkodom egy olyan projekten is, mint ami a filmben volt, de nem tudom ki lenne a megfelelő személy erre. Hiszen rengeteg jó szakács van, és temérdek szakács könyv a piacon...
Na de ezt majd az idő eldönti, hogy kell-e ezzel foglalatoskodnom, avagy sem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése